A filozófiában a szabadság értelmezése általában a szabad akarattal egyezik. A francia filozófus, Jean-Jacques Rousseau jelentette ki, hogy a szabadság az ember alapvető jellemzője: „Az ember szabadnak született, de mindenütt láncokat visel.
A libertárius filozófusok értelmezése szerint minden ember mindenkor szabad – ahogyan Jean-Paul Sartre fogalmazott: az emberek szabadságra vannak kárhoztatva. Eszerint mindenkinek lehetősége van döntést hozni és cselekedni – egy külső hatalom csak a cselekvést tudja megtorolni, de nem tudja megelőzni. Ezzel ellentétben a determinista filozófusok szerint a jövőt elkerülhetetlenül befolyásolja a múlt és a szabadság ennek megfelelően csak illúzió.
Neelie Kroes az Európai Parlament egyik bizottságának meghallgatásán azt mondta: manapság, amikor az Európai Unió komoly növekedési problémákkal küzd, Európa nem engedheti meg magának, hogy a szabadságok miatt nyáron három hónapig nem "működik". A biztos szerint az lenne a megoldás, ha a szabadságot nem egyszerre vennék ki a dolgozók, a nyári szünetet jobban "széthúznák"Az Európai Bizottság az utóbbi időben arra próbálja ösztönözni a tagországok kormányait, hogy csökkentsék a vállalkozások fejlődésének útjában álló bürokratikus akadályokat, valamint a szociális juttatásokat, mert ezzel kivédhetik az erősödő riválisok, elsősorban Kína és India támasztotta versenyt. A bizottság állásfoglalása szerint egyszerűsíteni kell az unió piacszabályozási mechanizmusát is.
Ami a kérdés hazai vonatkozását illeti, Magyarországon a Nyugat-Európában megszokott egész hónapos gyárleállások ritkábbak. A tapasztalatok szerint munkáltató és munkavállaló számára a nyár egyet jelent a szabadságolással. Az mfor.hu közelmúltban zajlott felmérése szerint a pihenésre szánt napok kiadásakor viszonylag rugalmasak a vállalatok, a válaszadók 39 százaléka válaszolt így. Valamivel kevesebb, 28 százalék volt azok aránya, akik berzenkednek a vállalatuknál működő rendszer miatt. Ők azok, akik esetében a munkavállaló él jogával és valóban rendelkezik, ha nem is a szabadnapok háromnegyede, de egy része felett.
Én személy szerint azt gondolom, hogy a nyári szabadság legrövidebb ideje kettő hét. Ez az a minimális idő tartam ami alatt a család ki tudja magát pihenni. Az első hét úgyis azzal telik, hogy elfelejtjük a mindennapi munkánkat és az igazi pihenés a második héten kezdődik. Persze a leg ideálisabb az a három hét lenne de mi mint alkalmazottak ezt természetesen nem tudjuk kivitelezni. Mert hát minden a munka, pedig a leg ideálisabb ez lenne ez azaz idő ami alatt a test és a lélek egyaránt kipiheni magát.
Szeretném bemutatni azt a helyet ahová mi járunk kikapcsolódni és ez pedig a horvátországi Hvar sziget. Budapesttől nyolcszáz kilométerre található ami az autópálya megléte miatt már nem nagy távolság. Splittől kétórás komp visz át a szigetre Vrboska városába. Vrboska a sziget legkisebb városkája, egy védett öbölben, érintetlen sűrű fenyőerdő közepén épült. Az öböl közepén egy apró szigetecske található, amely hidakkal van összekötve a szárazfölddel, éppen ezért "kis Velencé"-nek is hívják. A város tele van gótikus, reneszánsz vagy barokk stílusban épült házakkal, melyek közt apró utcák kígyóznak. Vrboska már az antik idők óta lakott, kis halászfaluból fejlődött várossá. Sok szigeten világító tornyok vannak, amiben üdülni is lehet.
A sziget legfontosabb építészeti emlékműve a Jóságos Szt. Mária bástya temploma. A templomtól nyugatra a XV. sz.-ban épült barokk szt. Lőrinc templom helyezkedik el.
Vrboska ismert a szép aprókavicsos, sziklás vagy homokos strandjairól, ahol tiszta a levegő, kristálykék a tenger és érintetlen a természet.
A környéken termelt zöldségfélék, friss hal, házi olivaolaj, friss fűszerek minden vendégnek igazi ínyenc élmény lesz, főleg igazi hvari borral. A kikötőben a városka szívében találhatók éttermek, pizzéria, pékség, pénzváltó, innen indul főszezonban naponta egy sétahajó a Brac-szigeten levő Bolra.
SP_A0920.jpg)
