Kevés ország történelemkönyveiben találhatunk olyan fejezetet, mint amilyen nálunk íródott az elmúlt hetekben miniszterelnök-keresés címen. Ez az állapot, de legfőképp annak menedzselése olyannyira tragikomikusra sikerült, hogy már azt sem tudtuk, sírjunk-e vagy nevessünk kínunkban. Mivel a sírás nem segít, sokan nevettek: humoros köremailek, smsek keringtek az éterben ezzel kapcsolatban.
A politika nyelvezete az utóbbi hetekben megváltozott. A kommunikációs csaták felgyorsultak, kiéleződtek, minden mondat nagyobb súlyt kapott, nagyobb lett a tét, az emberek minden rezdülésre jobban figyeltek. Először meglepődött a közvélemény, majd várakozó álláspontra helyezkedett, ki ezt várta, ki azt. Teltek a napok, röpködtek a nevek, az események pedig úgy kerültek ki a kontroll alól, mint egy szabadjára engedett, tövig nyitott locsolócső.
A politika nyelvezete az utóbbi hetekben megváltozott. A kommunikációs csaták felgyorsultak, kiéleződtek, minden mondat nagyobb súlyt kapott, nagyobb lett a tét, az emberek minden rezdülésre jobban figyeltek. Először meglepődött a közvélemény, majd várakozó álláspontra helyezkedett, ki ezt várta, ki azt. Teltek a napok, röpködtek a nevek, az események pedig úgy kerültek ki a kontroll alól, mint egy szabadjára engedett, tövig nyitott locsolócső.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése